A recept szerint (ami innen van, vigyázat angol!) kell bele popcorn (sose gondoltam volna...) meg takony, aminek az összetevői a vaj, barna cukor, vaníliaaroma, kukoricaszirup, pillecukor és sárga és zöld ételszínezék. (Ha a biosztanár kérdezné mi a takony ne ezt mondjátok, mert le fogja fikázni a válaszotokat...)
Kötelező taknyos viccek elsütve. Mondom, hogy ezekből az alapanyagokból nekem mim NEM volt:
- barna cukor (mert
- kukoricaszirup (mert arról, hogy ez mi a bambusznádon fütyörésző répaember akar lenni, a google sokkal többet tud, mint én, plusz miért tennék a kukoricára is kukoricát...? Ilyet is csak az amcsik tudnak kitalálni... Ja, és kis hazánkban a beszerezhetősége is elég korlátozott.)
- sárga ételszínezék (illetve volt, de nem használtam mert
Első fázis: a vajat lassú tűzön megolvasztani, belekeverni a cukrot (mennyiségeket azért nem írok, mert
Eljött a pillecukor ideje!
Mivel a karamellának aposztrofált trutymóm (ami nem égett oda, nem lett szén ízű - tudom, megkóstoltam*) most már
Mostanra halványsárgás-barnás színű trutyimba végül beleöntöttem egy fél teáskanál zöld ételfestéket. És *dobpergés* MOST derül ki, miért nem tettem bele sárgát: mert amúgy is elég sárgás volt, és a zöld belekeverése után felvette a tökéletes takonyszínt.
A kipattogatott kukoricát betettem abba az edénybe, amiben majd szállítani fogom - ugyanis ha a trutty egyszer rákerül, többé nem lehet áthelyezni. Komolyan, mindenki elfelejtheti a technokolt, ez a cucc sokkal menőbb! És organikus. (; *reklámvége*
Nagyjából másfél zacskó popcornra rákotorásztam a taknyot, majd óvatosan egy kanállal úgy-ahogy belekevertem. A pókhálószerűen nyúló zöldes szálaktól nem kell megijedni, ez teljesen normális! (Legalábbis amíg ennél a receptnél maradunk és nem egy hétre a mosogatóban hagyott tálnál. Bár ami azon nyúlik az lehet hogy már mászik is...)
Ezzel a takonycorn tulajdonképpen kész is! Ugye, milyen egyszerű...? Ha szeretnéd élvezni munkád
Ha mégis rászántad magad erre a bátor lépésre, először borzadj el, majd fújd ki a levegőt és indíts újabb SOS keresést a neten a beleragadt karamella/odaégett cukor kimosása jeligére... Lehet, hogy ezt a blogot is megtalálod vele. (; *reklámvége*
Ha mindent jól csináltál, akkor az edény alján maradt zöld ragacsod mostanra kiválóan alkalmas ujjlenyomat-vételre vagy varázsgyurmának: ha lassan húzod, nyúlik a végtelenségig, ha gyorsan húzod elszakad. Egy dologra nem alkalmas: kimosásra. De semmi vész, mert a google jó barát!
Figyelem, varázslat következik... Az élet azon ritka pillanata, amikor valami tényleg ennyire egyszerű - ugyanis ha még nekem is sikerült nem elrontani, akkor szilárd magabiztossággal állítható, hogy a dolog működik.
A vízzel teletöltött edényt fel kell rakni tűzhelyre, majd lefedve forralni benne a vizet. Nem kell bugyogásig, mert akkor a vizes zöld lé valószínűleg leniagarázik a tűzhelyre (történelmi pillanat: ez egy hiba amit NEM követtem el! Most épp...) és elárasztja azt. Ha ez megvan, öntsük ki a vizet az edényből és csodák csodája: kijött belőle a trutyi! Ami maradt az kripli szemmel nézve is elfogadható mennyiségű sikálással eltávolítható belőle.
Ha tetszett a cikk, nyomj egy lá... Ja nem, az nem ez az oldal. (: Minden esetre azt hiszem, talán fejlődőképes vagyok!
*Gyakorlott szakácsok azt mondják, mindent meg kell kóstolni! Nos, a karamella nem ilyen... ESZEDBE NE JUSSON hozzáérinteni a nyelved hegyét felületes fújkálást követően a fakanálon csillogó ragacshoz, mert megéget és ami még ennél is rosszabb, lesüllyedsz a szintemre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése