Nagyon sokáig azt hittem, hogy Budapesten csak Buda létezik... Kevéssé törődtem a koszos, büdös városias Pesttel, nem érdekelt. Pár éve azonban elkezdtünk megismerkedni. Nem volt zökkenőmentes kapcsolat, de a barátaim, akik bemutattak minket, megkönnyítették a dolgot. Eleinte húzódoztam tőle. De mára nagyon megkedveltem...
Még a nyolcadik kerülettel is sikerült megbarátkoznom, ami nem kis szó! Hiába, csak a megfelelő emberek kellenek hozzá. (= És a megfelelő napszak...
Este ugyanis Pest szabad. És én szabadságfüggő vagyok, ha szabad ilyen paradoxonnal élnem. Egyszerűen beleszerettem az érzésbe - mikor tudom, hogy ami körülvesz, az mind az enyém, mind arra vár, hogy befogadjam, hogy átéljem. Felemelő, és pótolhatatlan... Nem hiszem, hogy tudnék nélküle élni.
Nem szeretek autóval utazni. Nem tehetem meg, hogy kiszállok, és megcsodálom, ami körülvesz. Nem én döntöm el, hová utazom, milyen ösvényt követek és hogy milyen céllal. Olyan ember vagyok, aki igenis megáll egy pillanatra, és beszippantja a friss, esti városi levegőt, és mosolyogva nézi a fényeket, a kivilágított épületek színes játékát... Rohanni és pörögni még úgyis lesz alkalmam - az is én vagyok, csak nem este.
A felnőttek mindig úgy vannak vele, hogy féltik a gyereket. Féltik az éjjeli veszedelemtől, az árnyaktól, a gonosztól, a gyilkosoktól, minden szörnytől... Viszont a kisgyermek bent fél - bent, a házban. A biztonságos, a meleg, az otthont adó házban. A szülő hiába nyugtatja, mégsem tudja megszabadítani a saját fantáziája által teremtett rémképektől.
A gyermek fél bent, de a szülő nem hiszi el félelmeit. A felnőtt fél kint, az ő mumusai ott bujkálnak, és a gyermek hiába győzködi... Győzködi arról, hogy ami odakint van, az csodaszép, az maga a szabadság... Szavai mint a falra hányt borsó...
De kinek van igaza? Vajon hol leselkedik a valódi veszély? Kint, vagy bent? A sötétben...? Vagy a fényben...?
Talán épp a válaszoktól tartunk. Vagy attól, hogy tudjuk, soha nem kapunk rá választ? A félelem nagy úr... De én nem hagyom a szabadságomat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése